Különleges keresztnév viselője, Róma megzenésítője, Farkas Ferenc tanára. Nyolcvan éve halt meg Ottorino Respighi.
1879. július 9-én született Bolognában, majd a hegedű, s még inkább a brácsa művészévé képezte ki magát, és meg sem állt egészen Szentpétervárig, a cári opera zenekaráig: Ottorino Respighi pályaindulása inkább hangszeres előadót, mint zeneszerzőt ígért. Ám a fiatalember az orosz fővárosban (helyesebben az egyik orosz fővárosban) Rimszkij-Korszakov tanítványa lett, majd Berlin felé távozva Max Bruchnál folytatta tovább tanulmányait. Respighi mégis előbb lett a zeneszerzés tanára Rómában, mint valóban ünnepelt zeneszerző hazájában – és világszerte.
Ünnepeltté az impresszionizmus jegyében fogant szimfonikus költeményei tették, melyekkel Rómának állított zenei emlékművet. A Róma kútjai volt az első a sorban (1916), ezt követte a Róma fenyői (1924), s végül a Római ünnepekkel (1928) vált teljessé Respighi római triptichonja.
A régi zene kutatásával és újraélesztésével oly sokat foglalatoskodó, s ezt az érdeklődést azután magyar tanítványába, Farkas Ferencbe is beoltó Respighi operaszerzőként is tevékeny volt, bár korántsem átütő sikerű. Számunkra, magyarok számára mégis fontos ez az életmű, hiszen a magyar operakultúrának komoly érdemei vannak a Respighi-dalművek körül. 1935-ben – egy évvel az ősbemutató nyomában – például az Operaházban tartották A láng című Respighi-opera első Itálián kívüli premierjét, s az Oláh Gusztáv által rendezett előadás kisvártatva Firenzében és a milánói Scalában is bemutatkozhatott. (Persze nem függetlenül a korabeli magyar-olasz politikai szövetség tényétől.)
Ezen a pesti előadáson még maga a szívbeteg komponista is jelen lehetett, de nem sokkal később, 1936. április 18-án, azaz éppen nyolcvan esztendeje Respighi elhunyt. Operaszerzői életműve azonban posztumusz is gyarapodott, mivel felesége, Elsa még befejezte utolsó operáját, a Lucreziát.
A pesti bemutató ötvenedik évfordulóján azután a Hungaroton világelső lemezfelvételt készített A lángból: Lamberto Gardelli vezényletével, Takács Klára, Tokody Ilona, Kelen Péter, Sólyom-Nagy Sándor és további kiváló magyar énekesek részvételével.
A lemeznek és rajta Respighi reprezentatív, gazdagon hangszerelt, s némiképp túlérlelt operamuzsikájának sikere lett, s ez kisebbfajta lemezhullámot indított. Gardelli ezt követően három korábbi Respighi-operából készített felvételt a Hungarotonnál: a Belfagort Sass Sylvia, az Egyiptomi Máriát Kincses Veronika, a Semiramát pedig Marton Éva főszereplésével.
Az így utólag szinte magyar operaszerzővé fogadott Respighi Maria Egiziaca (Egyiptomi Mária) című operájának felvételén amúgy a mai pesti operaélet kiválóságait, Komlósi Ildikót és Kálmándy Mihályt is visszahallgathatjuk 1989-ből:
