Az Olasz nő Algírban történetének egyik főszereplője Musztafa, a nőbolond algíri bej, akit erősen megtréfálnak a rabságába esett olaszok, közülük is elsősorban a szép és okos Isabella. Rossininek annyira megtetszett e két világ mulatságos találkozása, hogy egy évvel az Olasz nő Algírban után, 1814-ben mondhatni megkomponálta annak párdarabját, A török Itáliában című vígoperát. Itt egy Selim nevű roppant előkelő török érkezik meg Nápolyba, s ott rögtön beleszeret egy rafinált szépasszonyba, bizonyos Fiorellába.
Ez a Szelim rokonszenvesebb, nemesebb - és végeredményben jóval bölcsebb is Musztafánál, azonban névrokona, a Szöktetés a szerájból Szelim pasája még nálánál is emelkedettebb szellemnek bizonyul, amikor önként szabadon ereszti foglyait, köztük a szerelmi közeledését elutasító Constanzét, valamint halálos ellenségének fiát, Belmontét. A renegátból lett pasa végül a saját boldogságáról lemondva hallgathatja a szabaddá tett két szerelmespár öröménekét Mozart operájának fináléjában:
Bej és pasa mellett felbukkan az operaszínpadon valódi török császár, vagyis szultán is. Mondjuk, újra csak Rossininél, aki 1820-ban operájának címszereplőjévé emelte II. Mohamed (Mehmed) szultánt, vagyis Maometto Secondót, aki egyszerre hadvezér és szerelmes férfi:
Rossini azután 1826-ban elkészítette e műve új, francia változatát, a Korinthosz ostromát, amelynek így is változatlanul az említett padisah maradt a középponti alakja:
Nagyvezírként és újra csak szerelmes férfiként ismerjük meg Erkel Ferenc operájában, a Brankovics Györgyben Murátot, akiről azonban utóbb azt is megtudjuk, hogy az uralkodó fia, és így a trón várományosa is egyúttal. Az opera negyedik felvonásában pedig át is veszi apja örökét: belőle válik II. Murád szultán:
No és persze a leghíresebb és legnagyobb szultánnal, I. Szulejmánnal is találkozhatunk az operaszínpadon! Ivan Zajc horvát nemzeti operájában, a számunkra is oly fontos történetet elbeszélő 1876-os Nikola Šubić Zrinski című műben az öreg szultán utolsó hadjáratán Szigetvár alá vonul. Tavaly szeptemberben az eszékiek vendégjátékán az Operaházban is láthattuk ezt a különleges operát.
