„A legjobb minőségű remekmű” – így ítélte meg Richard Strauss Engelbert Humperdinck 1893-as meseoperáját, amely nemcsak „minden ízében eredeti, új és igazán német”, de mondhatni a kezdetektől fogva igazi karácsonyi darab is. Hiszen a weimari ősbemutatót december 23-án tartották, s a Jancsi és Juliska már a keletkezését is egy karácsonyi ajándékul kapott gyermek-bábszínháznak köszönheti. Humperdinck húga, Adelheid Wette ugyanis a maga gyermekei számára, az ő kis bábszínházuk műsorául kezdett népszerű meséket feldolgozni, és ebbe a családi játékba szállt be kevéssel utóbb a zeneszerző báty is. Méghozzá olyan sikeresen, hogy a családi játékból egész estés opera lett: a Grimm testvérek meséinek talán leghíresebb operai adaptációja.
Az emlegetett Richard Strauss nemcsak dicsérte e művet, de az ősbemutatót is ő vezényelte. Ám Humperdinck operájával kapcsolatban mégis inkább a német zene másik nagy Richardját, vagyis Wagnert szokás emlegetni. Humperdinck ugyanis Wagner csodálója és asszisztense is volt, s a Mester hatása a Jancsi és Juliska zenekari részleteiből is kihallható:
A gyorsan népszerűvé váló és a világot meghódító meseopera (amely Budapestre alig több mint egy évvel az ősbemutatót követően jutott el) néhány szakasza német népdalokat, illetve népies dalokat idézett.
Más részlete viszont olyan kedveltté vált, hogy utolérte a folklorizálódás: vagyis egy idő után sokan népdalnak tekintették a zeneszerző munkáját. Ilyen volt például az operát nyitó kép táncjelenetének zenéje:
Humperdinck operájában két manócskának, az Ébresztő és az Altató manócskának is jut szerep, ám a történet ismeretében a legtöbben a boszorkány felbukkanására számítunk a mesebeli alakok sorából. A mézeskalács házikójában lakozó boszorkány nem is okoz csalódást: ármányos és mégis komikus figurája – akár alténekes, akár (karakter)tenor formálja is meg – mindig az előadás egyik főszerelőjévé válik.
A boszorkány természetesen a kemencében végzi, a korábban mézeskaláccsá változtatott gyerekek visszaváltoznak, Jancsira és Juliskára pedig végre rátalálnak aggódó szüleik:
A mese szombat este az Erkel Színházban Kovács János karmesteri és Rafael R. Villalobos rendezői irányítása alatt ér majd el e derűs végkifejletig, bizonyosan nem csupán a gyermekek örömére.
