MimiBlog

A szeretet áriái

2017.12.22

Itt a karácsony, a szeretet ünnepe. Szóljon hát ünnepi posztunk a szeretet néhány, szép, emlékezetes és jellemző operaszínpadi pillanatáról!

Szerelem nélkül jószerint alig akad opera, ám természetesen a szeretet megannyi más aspektusa sem hiányozhat az operairodalom népszerű műveiből. Gounod Faustjában például a testvéri szeretetet, egészen pontosan a húga iránt táplált féltő érzéseket énekli meg a hadba induló Valentin a maga slágeráriájában. "Óvd meg a húgomat, / Bús árvaságban el ne hagyd, / Védd meg õt Uram, Istenem, / Légy pártfogója fenn a mennyekben, / Vedd oltalmadba õt, / Óh, el ne hagyd!" - többek közt így kéri a Mindenhatót Valentin híres imájában:

Az anyai szeretetnek is vannak emlékezetes operaszínpadi megnyilvánulásai a nemzetközi és a magyar repertoárban egyaránt. Mi most Verdi operájából, Az álarcosbálból idézzük Amelia 3. felvonásbeli áriáját, benne a férje által hűtlennek vélt asszony kérésével: "Engedd, hogy égõ ajkam / Egyetlen édes szép gyermekem arcát érje. / Ha nõd hiába kéri ezt a drága nagy kegyet, / Ó, tán a bús anya könnye / Meglágyítja majd szívedet."

A fiúi szeretet tán legszebb operai pillanata ugyancsak Verdi-operából való: A trubadúr utolsó felvonásából. A Verdi-operákban oly ritka anyafigura A trubadúrban Azucena - korántsem szabványszerű - alakjában lép elénk, s a záró képben őt nyugtatja-altatja fia, vagyis nevelt fia, Manrico:

Valójában már ez a szeretet sem volt vérségi alapú, hát még a barátok között kialakuló kötődés, amely ugyancsak számos operában elénk kerül, általában szép kettősök megszólaltatása révén. Ilyen slágerduett például Nadír és Zurga kettőse Bizet operájából, A gyöngyhalászokból:

Végül zárja a szeretet áriáinak ízelítőül szánt sorát egy korántsem hétköznapi szeretettípus: a viszonzatlanul szerelmes férfiú lemondásra is kész, csendes és segíteni vágyó szeretete. Apásabb kivitelezésben ilyen az Adriana Lecouvreur Michonnet-ja: Cilea operájának színigazgatója természetesen sztárjába, a nagy színésznőbe, vagyis a címszereplőbe szerelmes. Áriát azonban ne tőle, hanem Csajkovszkij operájából, A pikk dámából idézzünk, ahol is Jeleckij herceg magándalában pontosan megfogalmazza, mi mindenre is kész egy ilyen nemes férfilélek:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mimi.blog.hu/api/trackback/id/tr4213518307

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása