2021. március 10-én Megyesi Schwartz Lúcia és Bátki Fazekas Zoltán válogatnak kedvenc operáikból a MaszkaBálban. Műsorukban Händel, Mozart, Bellini, Erkel és Boieldieu művei csendülnek fel. 

Hogyan állították össze a MaszkaBál műsorát?

Megyeri Schwartz Lúcia: A MaszkaBál sorozat a vége felé jár, és kollégáim már elénekelték a repertoárunk nagy részét, nem akartam ismételni. Örömteli kényszer volt, hogy különleges áriákat válasszak. Mivel a barokk zene fontos része a pályámnak, közel is áll a szívemhez, régóta szerettem volna ebből a korból énekelni szerepet az Operában. Kleopátra áriája Händel Julius Caesarjából gyönyörű: egyszerre drámai, szomorú és virtuóz is. A második operarészletet a francia évadra tekintettel választottam. Szeptemberben mutattuk be Boieldieu Benyovszky Móric, avagy a kamcsatkai száműzöttek című operájának keresztmetszetét, amelyben egy nadrágszerepet, Stefanovot énekeltem. Nagyon megszerettem a szerepet, és ez az est jó alkalom arra, hogy az egyik megható, szép áriát kiemelve is megmutassam. A harmadik áriámat Bellini ritkán játszott alkotásából, az Adelson és Salviniből választottam – szerintem Nelly áriája a romantika egyik legszebb muzsikája.

Bátki Fazekas Zoltán: Idén lesz épp 30 éve, hogy a szegedi Kisszínházban Horváth Zoltán rendezésében játszottam először színpadon Papagenót, akit azóta több mint 100 előadásban alakítottam, 7 különböző rendezésben, itthon és külföldön is - úgy éreztem, ez kihagyhatatlan, emblematikus. És nagyon szeretem ezt figurát. Leporellóra azért esett a választásom, mert szintén régóta éneklem, és mindig örömmel alakítottam: nagyon jópofa, játékos figura.  rendezők kérhettek bátran bármit, én szívesen játszottam. Inkább csak levenni kellett belőle. A tanítványaimtól is azt kérem, hogy adjanak bele mindent. Ha túl sok, legfeljebb lefaragjuk. Volt olyan rendezés, amiben még breaktáncoltam is. Petúr bordala azért került be a műsorba, mert mindenképp szerettem volna, ha magyar nyelvű mű is szerepel benne, és ezt is énekeltem sokfelé, a Bánk bán nagy kedvencem. 

Máshogy készültek-e az online előadásra? 

MSL: Lassan ebbe is bele kellett tanulnunk. Nem olyan jó érzés, mint közönség előtt, mert szeretem érezni a visszajelzést, energiát, ami minket ugyanannyira feltölt, mint ahogy mi töltjük őket. Persze a mostani helyzet ezt követeli meg, mi pedig örülünk a lehetőségnek és annak, ha ezzel adhatunk valamit. Az is hasznos, hogy erre extrán kell készülni, és kellenek a célok, az újabb feladatok, szintek, amiket meg kell ugrani. És így olyan áriákkal is tudok foglalkozni, amikre eddig nem volt időm.

BFZ: Számomra a felkészülés majdnem ugyanaz: zongorás próba, skálázás, helyszíni próba. Mi a fények miatt nem is mindig látjuk a közönséget, de ha nem látnak, én akkor is ugyanúgy játszom, persze nem ugyanaz, de megpróbálom ugyanúgy. Fontos, hogy legyenek benne érzelmek, művészi legyen és hangilag is jól sikerüljön. A színvonalat élő, nem élő, színpadi és online előadásban is hozni kell. 

Hogyan élik meg a vírusidőszakot?

MSL: Nagyon tanulságos és bízunk benne, hogy minél hamarabb vége lesz. Nálunk az egész család viszonylag enyhe tünetekkel átesett a víruson. Az elmúlt időben többet voltunk együtt, és ez persze jó, de azért már szeretnénk visszakapni az életünket. Négy gyerekkel nincs választás, mindent meg kell oldali, eddig is muszáj volt összeegyeztetni az énekléssel. Az nagy kihívás, hogy mind a négyen otthon tanulnak. Eddig nagyon bizakodó és pozitív voltam, annak ellenére, hogy tavaly tavasszal több mint 40 koncertem elmaradt, amiket újra és újra el kellett halasztani. Mostanra viszont ezek többnyire végleg elmaradtak és nincsenek új felkérések, nagy a bizonytalanság. Az éneklés olyan, mint a sport - szükséges a mindennapi gyakorlás, a skálázás, de ez persze nem ad akkora örömet, mint egy előadás.

BFZ: Felértékelődnek az értékek: a család, az otthoni dolgok, az egészség, a művészet is felértékelődik, mert kevesebbet kapunk belőle, kevesebb a találkozás. Ilyenkor a templomi éneklések is nagyobb visszhangot kapnak. A közösségi oldalamon elkezdtem egy sorozatot, amiben hetente-kéthetente felrakok számokat, verseket, dalokat, megzenésített verseket az ismerőseimnek. Ezekre sok pozitív visszajelzés jön és nekem is feladatot ad. Így tudom magamat topon tartani, és muszáj a hangot karbantartani. Minden olyan eszközt meg kell ragadni, amivel ebben a nehéz helyzetben a művészetek iránti érdeklődést fenn lehet tartani.