Az Oxfordban született Alma Deutscher 6 évesen komponálta első zongoraszonátáját, első operáját pedig 2012-ben komponálta, vagyis alig több mint 7 évesen: a The Sweeper of Dreams világpremierjét 2013-ban Izraelben tartották. Második operája, a Cinderella tavaly készült el, de kamarazenei változatban már 2015-ben megszületett. Ez utóbbi operának tartották az ősbemutatóját a múlt decemberben: Bécsben, Zubin Mehta védnöksége alatt.

A hegedűn és zongorán is játszó Alma ugyan nem szereti, ha új kis Mozartnak nevezik (hiszen ő már nem kicsi, másolni pedig nem akar senkit), de azért ez az összevetés így is elkerülhetetlen, elvégre a zenei csodagyerekeket évszázadok óta Mozart példájához szokás mérni. Ő négyévesen komponálta első Andantéját és Allegróját, ami meg a zenés színház terén kifejtett munkásságát illeti, hát első ilyen jellegű kompozíciói 11 éves korában, 1767-ben készültek el. A következő évben, 1768-ban komponált Bastien és Bastienne pedig már igazi vígoperai zsenge:

Ahogy Mozartnak, úgy Liszt Ferencnek is erélyes és menedzseralkatú apja volt, aki ráadásul egyfajta új Mozartként akarta felmutatni kisfiát. Így aztán Lisztnek is kellett egy operát írnia, noha utóbb ezt a műfajt már nemigen művelte a világ hírhedett zenésze. Ez volt a Don Sanche, avagy a szerelem kastélya, melynek bemutatójára 1825 októberében, alig néhány nappal Liszt 14. születésnapja előtt került sor a párizsi Nagyoperában. Akkor megbukott ez a mű, majd utóbb elveszettnek is hitték sokáig, ám azóta megkezdődött a Don Sanche rehabilitálása: Pál Tamás vezényletével még a nyolcvanas években elkészült Liszt operájának első lemezfelvétele, 2011, vagyis a bicentenárium táján pedig több helyütt is előadásra került ez a könnyen kedvelhető dalmű: 

Szinte a kamasz Liszt erőfeszítéseivel egy időben „a spanyol Mozart”, vagyis az ugyancsak kiskorú Juan Crisóstomo Arriaga is megírt egy operát: 1820-ban, 13 éves korában. A boldog szolgák szintén a szerző egyedüli operája maradt, minthogy Arriaga még a 20. születésnapját sem élhette meg. A Bilbaóban bemutatott operából csupán néhány részlet maradt ránk:

Immár a huszadik századra térve, Gian Carlo Menotti hétévesen kezdett dalokat komponálni, s alig volt 11 esztendős, amikor megírta első operája, a Pierrot halála zenéjét – és egyúttal a szövegkönyvét is. Egyébként Menotti életének majdani társa, Samuel Barber ugyancsak egészen korán kezdte pályáját, s tízévesen megkísérelte megírni első operáját, melynek a Rózsafa címet adta.

Hozzájuk képest Erich Wolfgang Korngold szinte már túlkoros lenne mondható, hiszen első két operáját „csak” 17 éves korában, 1914-ben fejezte be. A két egyfelvonásos, a Polükratész gyűrűje és a Violanta máig élvezettel hallgatható: