Két új kamarasorozatot is indít október 31-én a Magyar Állami Operaház Zenekara az Eiffel Műhelyházban. A hónap utolsó vasárnapján 11 órakor jelentkező Kamaramatiné és 16 órakor hallható Musica e parole koncepciójáról, jelentőségéről és első programjairól Popa Gergely zenekar-igazgató beszélt.
Popa Gergely, Zenekari igazgató. Fotó: Csibi Szilvia
Miért volt fontos a Magyar Állami Operaház Zenekar számára, hogy kamarazenei formációkban is megcsillogtassa tudását?
Minden zenekar-igazgató és szakmai vezető számára kiemelten fontos, hogy legyen az együttes tagjai számára lehetőség a kamarazenélésre, mert az a fajta műhelymunka, egymásra figyelés, az az intonáció, a hangminőség iránti elkötelezettség, a stílusjegyek, a játékmódok, stb. ez az operai működésbe a jellegéből adódóan nem fér bele. Ugyanakkor a zenekar is olyan, mint a konyhakés, ha mindig csak használják, de sohasem élezik, egy idő után azt tapasztaljuk, hogy miközben egyre nehezebb vele vágni, a szeletek is egyre csúnyábbak.
A Covid ebből a szempontból némiképp szerencsés helyzetet is teremtett, ugyanis mikor leálltunk 2020 őszén és kialakult az internetes közvetítések menetrendje benne a Tercett-Trió-Trois kamaraestjeivel, a zenekar részéről óriási érdeklődés mutatkozott a részvételre, és már az azt követő próbákon is hallani lehetett, hogy a zenekaron belül elindult egy műhelymunka.
Ennek a munkának az elismeréseként idén októbertől az évad nyolc hónapjának utolsó vasárnapjára a zenekaré az Eiffel Műhelyház Hevesi termében. A délelőtti Kamaramatiné hasonlít kicsit a tavalyi TTT közvetítésekhez, itt a zenekarból különböző formációk lépnek fel szabadon választott felállásban. Úgy szerkesztem a műsort, hogy a kollégáim több tematikához csoportosítva, különböző műsorötleteiket mutathassák be. Délután pedig, bizonyos kiemelt zenekari művészek, akiket Kocsár Balázs főzeneigazgató úrral közösen jelöltünk ki, az együttes vezető szólistái közül, mutatják be saját műsorukat.
Az első Musica e Parole műsor vendége Balog Endre cselló szólamvezető, a 2015/16-os évad zenekari kamaraművésze, aki Csellóval a világ körül címmel készül saját programjával. Rá miért esett a választás?
Endre világot járt művész, folyamatosan külföldi vendégszerepléseken vesz részt mint szólista és mint elismert kamaraművész, egy évtizede olyan meghatározó tagja az Opera Zenekarnak, aki egy iránymutató, normatív személyiség, és egy olyan szakmai támasza a művészeti és szakmai vezetésnek, akinek a véleményét mindig szívesen kérjük ki. A Csellóval a világ körül lehetőséget ad egy kicsit jobban megismerni őt, lesz benne egy kis élménybeszámoló is, miközben a zenekari művészekből felálló csellókvartettel – Pólus László, Chung Hosung, valamint nagybőgőn is közreműködő Boldoghy-Kummert Péter közreműködésével – saját Bach-, Saint-Saëns- és Piazzolla-átirataik mellett Wagner, Puccini és kis filmzenei kitérőként John Williams művei is felcsendülnek.
Vasárnap délelőtt az első Kamaramatiné is egységes tematikát követ, Moór Emánuel műveket hallhat a közönség az Opera Zenekar tagjaiból létrejött vonósegyüttes előadásában. Mit érdemes tudni erről a produkcióról?
A Kamaramatinék alkalmával a tavalyi TTT közvetítések, Fahidi Patrícia hegedűművész zenekari tagunk pályázott, hogy elfeledett, de komoly életművel rendelkező szerzők munkásságágát tanulmányozhassák. Müller Mónika hegedűművésszel Moór Emánuel több darabját is kikutatták és létrehoztak egy kész produkciót, ahol Kautzky Armand verset mond, Windhager Ákos zenetörténész-szakíró pedig, aki szintént kutatja az életművet, előadást tart róla. Így egy igen színes, összművészeti programmal nyitunk, hogy a társulat és a zenekar iránt érdeklődők számára is megmutassuk, hogy amellett, hogy az árokból bármit lekísérünk, ami a színpadon történik, legyen az énekes, kórus vagy balettelőadás, amellett, hogy önálló szimfonikus hangversenyeket is adunk, itt olyan művészeti és kulturális élet iránti igény tapasztalható, ami párját ritkítja.