MimiBlog

Rezdülések hölgydalokra

2021.10.28

– beszélgetés Bátori Éva Daldélutánjáról

Komponisták és asszonyaik címmel ad október 30-án Daldélutánt a Kiváló Művész díjas szoprán énekesnő. Koncertje egyfajta küldetés is, hogy új oldalukról mutasson be női zeneszerzőket és, a szintén zeneszerző, férjeikre gyakorolt hatásukat. A Daldélután főszereplőjével, Bátori Évával beszélgettünk.  

maszkabal_foto1_kummer_janos_resize.jpg

Fotó: Kummer János.

Mit jelent az Ön számára a dal, a daléneklés? 

Számomra a zenei intimitást jelenti. Nagyon örülök annak, hogy az Opera lehetőséget ad a dalestekre, mert szerintem igenis van a közönségnek olyan rétege, aki szeretne a zenének egy intimebb oldalával is találkozni. Selmeczi György szerzői estjén hallotam a minap, hogy a zeneszerzők mivoltát leginkább a vonósnégyesekben lehet érezni. Ezt átemelve az énekesekre azt mondanám, hogy az énekes művész mivoltát a legjobban a dalestekben lehet megérezni. A másik, ami miatt fontosnak tartom a dal műfaját, az a tanítás. A növendékektől elvárás az egyetemi (nem csak az alap)képzésen, hogy dalokkal foglalkozzanak, de nem tudnak mire hagyatkozni, ha nincsen élő, fizikai élményük erről a vokális zenei műfajról.  

A Daldélután műsorát megnézve a feleségektől több dalt emelt be, mint zeneszerző férjeiktől. Milyen célja volt ezzel? 

Azt gondoltam, hogy érdekes lehet, ha egy keretbe rendezzük bele a műsort, így az elején az egyik legismertebb dalciklus, az Asszonyszerelem első dala hangzik majd el, a végén pedig egy másik nagyon ismert dalciklus, Richard Strauss Négy dalának az Op.27-nek az utolsó darabja, a Morgen. Ha ezt a két művet külön-külön kezeljük, mindkettő a zeneirodalom leghíresebb dalai közé tartozik. Illetve szerettem volna Alma Mahlert és Clara Schumannt dalszerzői oldalukról is bemutatni, mivel sokszor találkoztam csodálkozó tekintetekkel, mikor megemlítem, hogy ők is alkottak ebben a műfajban. A beemelt dalciklusok pedig igen jól tükrözik mindkettőjük személyiségét.  

Richard Strauss is helyet kapott a műsorban. Az ő zenéjével milyen a kapcsolata? 

Imádom Strausst.Strauss ezt a dalciklust feleségéhez, Pauline de Ahnahoz írta házasságkötésükre ajándékképpen, akivel szimbiózisban éltek 55 évnyi házasságuk alatt Amúgy Pauline Strauss de Ahna a doktori munkám témája. Pauline fantasztikus énekesnő, aki férje dalainak ihletett előadója volt. Valójában egy igen elferdült kép él róla nem éppen egyszerű természete miatt – sokan mint egy igazi “házisárkányt” írják le. Ez a köztudatban élő vélekedés mozdította meg a fantáziámat. Egy „boszorkánynak” Strauss nem írt volna több mint 100 dalt és nem éltek volna együtt ilyen csodás házasságban. Bár nincs hangfelvétel Pauline de Ahna hangjáról, a kutatások folyamán kiderült, hogy nagyon jó énekesnő volt, emellett pedig  Straussnak élete végéig múzsája, ihletője, személyisége erősen jelen van a dalaiban, operáiban és más zeneműveiben. 

Huszárik Kata versfelolvasással fog közreműködni. Mit várhat a közönség a prózai betétektől? 

Katát régről ismerem. Fantasztikusan érzékeny lény. Finom, ihletett formája a versmondásának mindig elbűvölt. Természetes nem az elhangzó verseket fogja felolvasni, hanem a dalok költőinek más verseit, valamint idézeteket, melyek a komponisták asszonyairól szólnak. Természetesen arról is lesz szó, hogy milyen volt a házastársak közötti kapcsolat, hogy a közönség egy intuitív szikrát kaphasson a soron következő dalhoz.

Másik partnere is lesz, Zsoldos Bálint zongoraművész személyében. Hogyan készültek a Daldélutánra? 

Énekeltem már Bálinttal, nagyszerű zongoristának és nagyon jó kamarapartnernek tartom. Sokat próbálunk erre az alkalomra, együtt elemezzük a dalokat, hiszen más a vokális és más a hangszeres megközelítés. Amit én a szövegből kiolvasok, azt ő vagy alá tudja támasztani a harmóniai világában, vagy nem. Ha pedig az utóbbi, akkor át kell gondoljam nem értek-e félre valamit, nem igaz? Minden oldalról nagyon nagy segítség a zongorista, hogy ténylegesen jól interpretáljuk a művet. Bálint igen érzékenyen zongorázik, ami ennél a zenei irodalomnál nagyon fontos, hiszen rezdülésekről van szó, melyeket előadás közben egymástól veszünk át. El szoktam mondani, hogy zöldfülű énekes koromban azt gondoltam egy idősödő operaénekes azért énekel dalokat, mert áriákat már nem tud. Ez nem igaz! Fiatalon azért nem éneklünk dalokat, mert nincs még meg hozzá az eszköztárunk, hogy azokat a finomságokat, melyek a dalok esszenciáját adják, beleszőjük egy három perces műbe. A dalok interpretálásához szükséges ilyen finom éneklési mód csak az idő folyamán alakul ki. 

Milyen előadásra készül emellett az Opera berkein belül? 

Már próbáljuk A képzelt beteg c. darabot, amivel rengeteget foglalkozom, hisz újra fel kell elevenítenem a szerepet – Vajda János ritmikája igazi énekest próbáló kihívás! De nagyon szeretem, szórakoztató, jó rendezésben készült és igazi színházi darab, zeneileg igen magas színvonalon megszólaltatva! Egy kuriózum operáról beszélünk, ami szerintem igazán illik az Eiffel Műhelyház modern, 21. századi terébe.

Szerző: Szabó Zoé Júlia 

A bejegyzés trackback címe:

https://mimi.blog.hu/api/trackback/id/tr2716738250
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása