Legutóbbi posztunkban a jövő évad operai ősbemutatóit és első budapesti előadásait vettük sorra, ám ahhoz a listához még egy másik, hasonlóan kiadós felsorolás tartozik: a repertoáron már korábban is szerepelt művek új bemutatóinak lajstroma. Mostani posztunk ennek összeállítására vállalkozik.

Nemzeti operánk, vagyis Erkel Ferenc Bánk bánja szeptemberben az Operába több év után visszatérő Vidnyánszky Attila rendezésében kerül majd bemutatásra. Ez a tény már önmagában is figyelemreméltóvá tehetné e produkciót, ám a bemutatónak lesz még egy különlegessége: a címszerep szólama a múlt századi átdolgozás részeként elkészített baritonváltozatban hangzik majd fel. A hajdan Palló Imre hangjára és alkatára szabott bariton-Bánk megformálója most Molnár Levente lesz, míg a basszushangra átigazított Tiborc szólamát Kováts Kolos, illetve Rácz István fogja énekelni.

Hábetler Andrásék derűs és szellemes előadása, a Figaro 2.0 már évek óta sikerrel járja az országot. Ősszel az Erkel Színházat is elfoglalja majd „Gróf képviselő úr” és háznépe története, hiszen most ez lesz az OperaKaland tárgya, méghozzá immár nagyzenekari kísérettel.

Meyerbeer nagyoperájáról, A hugenottákról nemrég külön posztban emlékeztünk meg. Így itt most elég csak annyit említenünk a reformáció 500. évfordulójának apropóján felújítandó műről, hogy Szikora János rendezésében és Oliver von Dohnányi vezénylete alatt egész sereg remek énekes ténykedik majd a főbb szerepek sorában: Kolonits Klárától Bretz Gáborig, László Boldizsártól Haja Zsoltig és Pasztircsák Polinától Fekete Attiláig.

Engelbert Humperdinck oly elkötelezett wagneriánus volt, hogy néhány ütemmel még a Parsifalba is bedolgozott, ám ma elsősorban csodás gyermekoperája, a Jancsi és Juliska révén ismerjük nevét, melyet egy brit táncdalénekes is elirigyelt tőle. A karácsony táján különösen gyakran előadott gyermekopera 2017 decemberében Kovács János zenei irányításával és egy fiatal spanyol rendező, Rafael R. Villalobos színrevitelében kerül majd bemutatásra.

A Kolozsvári Magyar Opera ebben az évadban is Budapestre hoz majd egy különlegességet: a ma főként a nyitányáról ismerős utolsó Weber-(tündér)operát, az Oberont. Selmeczi György rendezi majd ezt az előadást, melynek középpontjában a hős vitéz, a Nagy Károly szolgálatában álló Hüon lovag és szép kedvese, Rezia mindent legyőző szerelme áll.

Krúdy Gyula színművéből készült és a huszadik század egyik legéletképesebb magyar operája vált Kenessey Jenő 1943-as egyfelvonásosából, Az arany meg az asszonyból. Az akkor az Operaházban ősbemutatott mű jövő tavasszal az Eiffel Műhelyház Bánffy Kisszínházában kerül majd újra a pesti közönség elé. Párban a Tóték múltkor emlegetett ősbemutatójával és ugyancsak Káel Csaba rendezésében, illetve Vajda Gergely vezényletével.

12 év szünet után visszatér az Opera repertoárjára az egyik legnagyszerűbb Verdi-opera, Az álarcosbál. A bemutatót most olasz alkotógárda jegyzi, élén a fiatal és versenygyőztes rendezővel, Fabio Ceresával, valamint a jeles karmesterrel, Massimo Zanettivel, aki természetesen nem azonos a hasonnevű kávémárkával.

Az immár hagyományos LateNight-sorozat jövőre GermanLateNighttal folytatódik, méghozzá három kis Hindemith-darabbal. Ezek közül az egyik, az alig negyedórás Oda-vissza kevéssel az 1927-es Baden-Baden-i ősbemutatót követően már a budapesti Operaházba is eljutott. A felénél visszaforduló és újrarendeződő családi dráma roppant eredeti operaszkeccs, melyet éppúgy a Zeneakadémia énekszakos növendékei adnak majd elő, és szintúgy egy színművészetis rendezőhallgató rendezi majd, akár a másik két Hindemith-darabkát.

Az új évadban a Bánk bán mellett másik nemzeti operánk, A kékszakállú herceg vára is új színrevitelben jut majd a közönség elé, méghozzá a felújított Operaház újranyitásának estéjén. A bemutató karmestere az Operaházba szeretettel visszavárt Eötvös Péter lesz, míg a rendezésre nem kisebb személyiség vállalkozik majd, mint a londoni Covent Garden tavasszal leköszönő művészeti igazgatója, a dán Kasper Holten.

2018 júniusában teljessé válik az új operaházi Ring, hiszen jön Az istenek alkonya, hogy Siegfried halálával és a Walhalla pusztulásával lezárja a mitológia korát. A rendező természetesen most is M. Tóth Géza lesz, Siegfried szerepét pedig Kovácsházi István alakítja majd a Kocsár Balázs által vezényelendő előadásokon.

És immár túl az évad hagyományos határain, 2018 nyarán jön még egy különleges vállalkozás: a Salome bemutatója előbb a Margitszigeten, majd a jordániai Machaerus – Vörös Győző által feltárt – palotájának romjainál. A rendező Anger Ferenc lesz, míg Salome szerepére Rost Andrea fog vállalkozni. E szólamhoz Richard Strauss úgymond egy 16 éves hercegnőt képzelt el – Izolda-hanggal, így különös érdeklődéssel várhatjuk a kiváló szoprán szereplését.