Mert persze a televíziós közvetítések ugyancsak jelentős hatást gyakoroltak az operakultúrára, itthon és a nagyvilágban egyaránt. Egyrészt milliónyi olyan tévénézőhöz jutott el így ez a műfaj, akik különben aligha kerültek volna közelebbi ismeretségbe az operákkal, másrészt a tévés közvetítések áldásos hatást gyakoroltak az operaénekesek színészi tudatosságára, játékkészségük fejlődésére.
Ám a televíziózás megrendelőként, operák ősbemutatására vállalkozó médiumként is alakította a műfaj történetét. Méghozzá mindjárt a tévézés hőskorától kezdve, hiszen akkoriban a tévé szinte minden műfajt megpróbált bekebelezni, de legalábbis részben elfoglalni. Így született meg és így került adásba 1951. december 24-én az amerikai NBC tévétársaság által megrendelt Gian Carlo Menotti-opera, az Amahl és az éjszakai látogatók. A New York-i tévéstúdióból közvetített karácsonyi mű a bibliai háromkirályok útját gazdagítja egy szép epizóddal, melyben a fél lábára béna pásztorfiú, Amahl végül meggyógyul, táncra perdül és maga is csatlakozik a kisded felkeresésére továbbinduló napkeleti királyokhoz
Nem ez volt azonban az első Menotti-opera, amely tévéstúdióban is előadásra került, hiszen 1948-ban A médium című egyfelvonásosát közvetítette a gyermekcipőben járó másik nagy amerikai tévétársaság, a CBS:
Az amerikai tévétársaságok élenjáró szerepe e téren elvitathatatlan, hisz ők még Stravinskytól is rendeltek ilyen művet, ám az ötvenes évek második felétől az angol, a francia, de utóbb aztán a német, a holland, a svájci és az osztrák televíziózás is rákapott a tévéoperákra. 1961-ben például a francia főadó íratott operát Aiszkhülosz Perzsák című tragédiája nyomán a leginkább filmzeneszerzőként ismert Jean Prodromidésszel:
A brit BBC viszont nem kisebb személyiséget nyert meg egy televíziós opera komponistájául, mint Benjamin Brittent, aki maga amúgy deklaráltan nem nézett tévét, mi több, határozottan nem kedvelte a tévézést, és még tévékészüléke sem volt, amíg a Decca lemezcég nem ajándékozta meg eggyel. 1971. május 5-én mégis adásba került az Owen Wingrave című opera ősbemutatója: immár színesben, a szerző vezényletével és élettársa, Peter Pears közreműködésével nem is egy, de két szerepben.
A tévéopera műfaja persze a magyar televíziózásban is meghonosodott, mi több, számos értékes művel és produkcióval gazdagította a hazai operakultúrát. De erről a jövő heti posztunkban szólunk majd bővebben.