„Akinek van füle, igazán könnyen megértheti a zenémet” - vélte Paul Hindemith, a 20. század egyik legváltozatosabb életművű zeneszerzője. A GermanLateNight most 4 művével is megismerteti majd a közönséget.

Stílusa az expresszionizmust, a dzsessz elemeit és a neobarokkot egyaránt felölelte: Paul Hindemith (1895-1963) szellemes, meghökkentő, sőt olykor sokkoló zenéje merészen szembehelyezkedett a nácizmussal. Egyik operája, az 1929-ben bemutatott Napi hírek nemcsak felháborította Hitlert, de utóbb az "elfajzott művészet" és a "kulturális bolsevizmus" egyik mintapéldájává vált a torz értékrendű náci ideológia számára.

Hasonló vádakkal illették 1922-es egyfelvonásosát, a Sancta Susannát is, amely egy igencsak érzékeny témát, a kereszténység és a szexualitás viszonyát állította a középpontba. A fiatal apáca, Susanna erotikus fantáziáit megjelenítő mű - magyarországi bemutató gyanánt - most ott szerepel majd a GermanLateNight programján is, Sáfár Orsolya főszereplésével, s a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójának, Varga Bencének a rendezésében.

Hindemithnek ebben az expresszionista, avantgárd évtizedében keletkezett az Oda-vissza című burleszk (1927) is, amely ugyancsak ott szerepel a vasárnapi késő esti premier műsorán, ugyancsak Varga Bence rendezésében. Az operai palindrom az egyik irányból játszva tragédia, a másikból komédia.

Hitler hatalomra jutása után Hindemith ellen összehangolt megfélemlítő és rágalomhadjárat indult, zenéjét 1936-ban betiltották, ő maga pedig a harmincas évek végén Svájcba, majd az Egyesült Államokba emigrált. Az ebben az évtizedben megalkotott főműve, a Mathis, a festő című opera sem juthatott a németországi közönség elé, s még ahhoz is a nagy karmester, Wilhelm Furtwängler ritka bátorsága kellett, hogy az opera egyes részleteiből összeállított, azonos című szimfónia 1934 tavaszán még bemutatásra kerüljön Berlinben.

A II. világháborút követően Hindemith amerikai állampolgár lett, de visszatelepült Európába, hogy Zürichben éljen és tanítson. Legutolsó operája, a halála esztendejében, 1963-ban bemutatott Hosszú karácsonyi ebéd ősbemutatóját még maga a zeneszerző vezényelte. A Thorton Wilder művén alapuló egyfelvonásos karácsonyi ebédek sorát megjelenítve meséli el egy hétköznapi család, a Bayard família történetének 90 évét. Az Opera műsorán most először szereplő darab Nagy Péter István egyetemi hallgató rendezésében fog színre kerülni, a karmester pedig, ahogy az egész GermanLateNight során, úgy itt is Dénes István lesz.

A május 13-i bemutató programján ott lelünk majd még egy különleges művet: egy Richard Wagnert parodizáló vonósnégyest. "A bolygó hollandi nyitánya vonósnégyesre, ahogy azt egy rossz, üdülőhelyi zenekar reggel 7 órakor a falu kútjánál lapról olvassa" - ez a húszas évek közepén született mű teljes címe, s a hazánkban most először felhangzó kompozícióhoz koreográfia is társul majd, Nagy Péter Istvántól.