Olasz, francia és orosz szerzők, köztük, Puccini, Gounod és Csajkovszkij műveiből válogatta az Opera 2019/20-as évadának kamaraénekese ma esti MaszkaBál-koncertjének programját. Az Operaház Facebook-oldalán november 14-én 20 órától látható majd visszanézhető áriaest műsorában a népszerű tenortól rég nem hallott kedvencek és frissen betanult művek is szerepelnek

Fotó: Emmer László

Milyen szempontok szerint válogatta a programját?

Szemben egy hagyományos áriaesttel, ahol az ember igyekszik leginkább közönségkedvenc művekből összeállítani a műsort, mivel ez az áriaest most engem helyez a középpontba, igyekszem kicsit jobban megmutatni magamat. Ezért is tartottam fontosnak, hogy inkább számomra kedves műveket válogassak. További szempont volt a válogatásnál egyfajta ismeretterjesztő jelleg, hogy lehetőleg olyan műveket adjak elő, amik bár nagyon szépek, de a kollégáktól sem sűrűn hallhatja őket a közönség. Harmadrészt nagyon szeretek az anyanyelvemen énekelni, ezért megragadtam az alkalmat, és három mű is magyarul szerepel a műsorban.

A koncert első felében azokból az idén nyáron magyar nyelven felvett dalokból válogatott két számot, amit a közelmúltban Youtube-csatornáján is megosztott. Miért ragadták meg ezek a dalok?

Puccinit szerintem zeneszerzőként az is ismeri névről, aki még egy operáját sem hallotta. Kevesebben tudják, hogy az operái mellett egy daloskönyvet is összeállított, amiből azonban az egyik legtöbbször előadott szám a „Morire?”. A legtöbb dallam persze ismerősen csenghet, mivel találkozunk velük az operáiban is – ez történetesen A fecskéből való – de nagyon szép és kedves életérzéseket adnak át, amelyek jellemzőek voltak Puccini egész életére is. Rendkívül hangulatos darabok ezek, és egy jó magyar szöveggel igazán felemelő érzéseket tudnak előcsalogatni a hallgatóból. Ezekkel a számokkal a daléneklés fontosságát és nehézségeit is szeretném bemutatni.

Johnsont A Nyugat lányában és a Faust címszerepét is énekelte már az Operában, Lenszkij áriáját viszont még nem hallhatta Öntől a budapesti közönség.

Ezt még a szárnybontogató éveim alatt volt szerencsém Szegeden énekelni Pál Tamás rendezésében. A pályám elején az Anyegin volt az első operák egyike, amivel megismerkedtem, és nagyon komoly szerepe volt abban, hogy én beleszerelmesedtem ebbe a műfajba, ezért is erős a kötődésem Lenszkij szerepéhez. Itt az Operában Triquetet alakítottam, de az egész művet fantasztikusnak tartom. Koncerteken ritkán hallható ez az ária, pedig nagyon mély és érzelmes, ezért is szeretném most megmutatni a közönségnek.

A MaszkaBál estjét Kálmándy Mihállyal közösen Alvaro és Carlo duettjével zárják Verdi A végzet hatalmából, amit korábban még nem énekelt színpadon. Miért esett erre a műre és Kamaraénekes partnerére a választása?

Sok kedvenc felvételem van az interneten, ez a duett is közéjük tartozik, szinte nap mint nap meghallgatom. A mostani koncert nagyon jól alkalmat adott, hogy megtanuljam, Misi pedig a legmegfelelőbb partner, hogy ebben a kettősben bemutatkozhassak. Mikor felvetettem, ő is nagyon örült, mert neki is a kedvencei közé tartozik, és régen volt már alkalma elénekelni, úgyhogy nagy lelkesedéssel vállalta a koncertet, reméljük, hogy a közönség is kedvét leli majd benne.