MimiBlog

Vihar és verőfény az Operában

2016.06.01

A meteorológiai nyár első napján azt kutatjuk, milyen évszakban és miféle időjárási körülmények között játszódnak az operák?

A fenti kérdés nem is olyan könnyen megválaszolható, hiszen az operairodalom megannyi népszerű remekműve mondhatni kívül esik a valóságnak ezen a körén: a Don Giovanni, a Trubadúr vagy a Trisztán és Izolda nyilvánvalóan nem tavasszal vagy ősszel játszódik, hanem örökkön örökké. De azért számos más operában igenis nyomát leljük az időjárásnak, hol hálás effektusként, hol a történetben komoly szerepet játszó jelenség gyanánt.

A legnépszerűbb operai időjárási jelenség kétség kívül a vihar. E cím alatt két hete egy teljes opera is bemutatásra került Thomas Adestől, de az égzengés és égszakadás már előtte is sokak számára hálás témának bizonyult. Rossini vígoperájában, A sevillai borbélyban gyors és nyárias éjszakai vihart, vagyis viharzenét hallunk:

Verdi Rigolettójában ugyancsak éjszakai a vihar, ám az időjárás itt a drámai szituációnak egyszerre válik az illusztrálójává és a részévé. Íme a Viharhármas:

Hasonlóan fontos történetalakító vihar Mozart Idomeneójának vonatkozó jelenete:

Ez már tengeri vihar, s nem kétséges, ilyen tengeri vihart hallunk A bolygó hollandi nyitányában is, igaz, ott nem a mediterrán, hanem az északibb vizekről:

Ha már Wagnert említettük, ő tavaszzenékben is erős volt, hisz a Ring-tetralógia legalább két helyütt ilyen számot hoz elénk. A walkűr Tavaszi dala az egyik:

A Siegfried Erdőzsongása a másik:

Mascagni Parasztbecsületében, tudjuk, épp húsvét van, ám a zenéből nem nehéz kihallani a szícíliai verőfényes napsütést sem. Az olasz operaszerzők közül mégis Puccini volt (dramaturgként is) a legérzékenyebb az időjárási jelenségek iránt. Gondoljunk csak a Bohémélet javában oly érzékletes téli hidegre, akár a bohémek padlásszobájában karácsonykor, akár azon a februári hajnalon, amikor a harmadik felvonás játszódik:

A Pillangókisasszonyban viszont a tavaszt, méghozzá a japán tavaszt halljuk Cso-Cso-szán és Szuzuki Virágkettősében, amit mi hagyományosan Cseresznyevirág-kettősnek nevezünk:

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mimi.blog.hu/api/trackback/id/tr448766340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása