Lincolnról, Kennedyről, de Nixonról is született már opera.

Ma, amikor mindenki a lezajlott amerikai elnökválasztással foglalkozik, talán nem érdektelen e blogban a történeti opera változatos műfajának kortárs amerikai alkotásai közül bemutatnunk néhányat. Olyan operákat, amelyeknek fő- és címszereplői az amerikai történelem nagy vagy épp vitatott elnökei. Merthogy a történelmi léptékkel még mindig oly fiatalnak számító Egyesült Államok számára ezek az elnökök a história hősei és antihősei. Így született opera például az alapító atyák egyik legnagyobbikáról, Thomas Jeffersonról: 2005-ben, Damon Ferrante írt róla, és érdekes párosításképp Edgar Allan Poe-ról dalművet (Jefferson & Poe).  De az amerikai történelem tán legbefolyásosabb elnökfeleségéről, Eleanor Rooseveltről is született ilyen mű a közelmúltban: 2011-ben, természetesen a férjet, Franklin Delano Rooseveltet is szerepeltetve Persis Parshall Vehar operájában: 

Az opera műfaja mindazonáltal leginkább a tragikus sorsú elnökök iránt érdeklődik. Vagyis elsősorban a merénylet áldozatává vált elnökök iránt, mint amilyen Abraham Lincoln volt. Az ő életéről és haláláról szól Eric W. Sawyer 2008-as operája, az Our American Cousin (A mi amerikai kuzinunk). A cím Lincoln meggyilkoltatásának estéjét idézi, hiszen 1865-ben a Ford Színházban éppen egy ilyen című vígjátékot nézett Lincoln, amikor Booth gyilkos lövése érte: 

Természetesen John F. Kennedyről is készül opera, az egyiknek éppenséggel idén tavasszal volt az ősbemutatója. David T. Little műve az elnök legutolsó estéjét jelenetezi, mielőtt az elnöki pár Dallasba indult volna: 

Habár nem opera, hanem musical, ám rangja, igényessége és izgalmas témája okán megemlítjük itt az elnökmerényletek másik oldalát bemutató Stephen Sondheim-művet, az Assassins című musicalt. Az 1990-ben született, előbb off-Broadway bemutatott, majd 2004-ben a Broadwayre is eljutó merész alkotás egy sor elnökmerénylőt felvonultat: John Wilkes Booth-tól a Reagan elnök ellen merényletet megkísérlő John Hinckley-ig. Az alábbi részletben amúgy az egyik merénylőt az Így jártam anyátokkal Barney-ja, azaz Neil Patrick Harris alakítja:

S végül egy másként tragikus sorsú amerikai elnök és egy hamisítatlan huszadik századi remekmű zárja a posztot. Az elnöknevet viselő nagy amerikai komponista, a minimalista John Adams ugyanis 1987-ben operát írt az USA történetének egyetlen olyan elnökéről, aki lemondani kényszerült: Richard Nixonról. Nagyszerű operájában Nixon nagy külpolitikai húzása, a vörös Kína felé való nyitás áll a történet középpontjában. A Nixon Kínában szereplői között pedig nemcsak az amerikai elnök és felesége, de Henry Kissinger, Mao Ce-tung és Csou En-laj is ott található. Ha nem is emlékeznénk az 1972-es szenzációs külpolitikai eseményre, azért nagyon is érdemes megismerkednünk ezzel az operával: