Béla futása és Pikkó hertzeg - ez a két cím leginkább a magyar operatörténet búvárlói számára lehet ismerős, hiszen a műfaj hazai kezdeteinek két, kitüntetett jelentőségű művét jelöli. Az egyik, a Pikkó hertzeg, vagy teljes címén a Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi egyenesen a legelső magyar opera gyanánt van számon tartva. Ősbemutatójára 1793. május 5-én, Budán került sor, előadói pedig Kelemen László - ugyancsak színháztörténeti legendaként tisztelt - társulatának tagjai voltak. Zeneszerzője a pozsonyi születésű Chudy József volt, aki a társulat karmestereként működött, már amikor nem találmányán, egyfajta korai távírórendszer kidolgozásán ügyködött.
A parodisztikus "szomorú-vígopera", melynek végén a halottak egy valcer hangjára föltámadtak, szép sikert aratott. A kor jeles irodalmára, Verseghy Ferenc így dicsérte Chudy zenéjét: "amellett, hogy melódiás együgyűségével a szívre hat, harmóniájával a fület is gyönyörködteti". Nagyon sajnálhatjuk tehát, hogy Chudy zenéje az elsőtől az utolsó ütemig elveszett, s csak a szövegkönyv, a besúgóként is tevékenykedő Szalkay Antal munkája maradt az utókorra. Mely utókor máig jókat derülhet a tragédiai hangot parodizáló történeten, középpontjában Pikkó kalmük herceggel. A darabot néhány évtized óta elő-elő is veszik, s így tett az ezredfordulón Orbán György is, aki fáradozása révén visszaadta az opera számára Pikkó hertzeg történetét.
Az 1822. december 26-án, Kolozsvárott bemutatott Béla futása viszont szerencsénkre egészében ránk maradt. Az egykori katonakarmester, Ruzitska József munkája volt ugyanis az első igazi magyar operasiker, s egyúttal az első magyar operasláger lelőhelye. A Kisfaludy Sándor szövegére komponált Hunnia nyög letiporva volt ez az ária, amit még évtizedekkel később is könnyezve hallgattak a haza sorsán búsuló honfiak:
A történet a tatárok elől menekülő IV. Béla király és egy, rá okkal haragvó magyar nemesúr, bizonyos Kálmán újratalálkozását és megbékélését jelenetezi. Kálmán szép baritonáriája az uralkodó ellen táplált harag magyarázatát adja:
Az opera ránk maradt, ám szerzője elveszett. Ruzitska József ugyanis, akit már a maga korában is gyakran összetévesztettek kor- és pályatársával, Ruzitska Ignáccal, 1823-ban összeveszett a kolozsvári színház vezetőivel és világgá ment. Szó szerint: olasz feleségével felkerekedett Itáliába, és innentől semmit nem tud róla a történeti kutatás.
Az Operával régóta gyümölcsözően együttműködő Kolozsvári Magyar Opera társulata, Selmeczi György vezetésével, most e két különlegességet hozza el Budapestre. Egy este két fölfedezést ígér az Erkel Színház május19-i bemutatója.
