MimiBlog

Mese ez, gyermek!

2017.06.09

Most júniusban a Pomádé király, Szőnyi Erzsébet Makrancos királylánya, vagy épp a Hófehérke és a 7 törpe balett-változata jelzi számunkra, hogy a mese nagyon is otthon van az Operában.

Az operairodalom ugyanis tele van mesékkel, még ha a repertoár egyik-másik alapművét megszokásból nem is mese gyanánt szoktuk azonosítani. Így például minden szabadkőműves szimbolikus utalásával együtt hamisítatlan mese A varázsfuvola, és természetesen mese a Turandot vagy Dvořák Ruszalkája is. Mesealapú operákból kitelne akár egy vagy több gazdag programú tematikus évad is.

Nem meglepő tehát, hogy a meseirodalom klasszikusai számos komponistát ihlettek operaírásra. Andersenről a múlt alkalommal, Ránki György operája, a Pomádé király új ruhája kapcsán már írtunk, így most csak a Grimm testvérek és a francia Charles Perrault meséi nyomán megszületett operák közül említünk fel néhányat.

A két Grimm mesegyűjteményének tán leghíresebb darabját mi, magyarok a Jancsi és Juliska cím alatt ismerjük, ám eredetileg az erdőben tévelygő testvérek a Hänsel és a Gretel nevet viselik. „Jancsi és Margitka” történetének operai változata Engelbert Humperdinck műve: e későromantikus, varázsos-wagneries hangvételű meseoperát a következő évadban új bemutatón láthatjuk majd az Opera műsorán.

Grimm-mesén alapul Orff 1939-es „kis világszínháza”, A hold is. A Szent Péter is felléptető egyfelvonásos meséje a Hold ellopása körül forog. Párdarabja Az okos lány – ugyancsak Grimméktől!

Grimmék Kékszakáll történetét is publikálták, ám ez a – valós történelmi maggal rendelkező – sztori mégis inkább az 1703-ban elhunyt francia szerző, Charles Perrault nevéhez kötődik. Hozzá nyúlt vissza Offenbach, akinek 1866-ban bemutatott operettjét (vagy vígoperáját) a nyolcvanas években az Opera is szép sikerrel játszotta, Karizs Bélával a címszerepben:

Bartók egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára librettója ugyan Balázs Bélától való, ám a történet felmenői között itt is Perrault áll a sor vége felé:

Hamupipőke is megtalálható Grimméknél (mint Aschenputtel), ám ez a mese is előbb szerepelt Perrault-nál, Cendrillon név és cím alatt. Rossini elementáris bájú Hamupipőkéje, vagyis Cenerentolája is tőle ered:

Ez a téma olyan népszerű, hogy Jules Massenet-től napjaink csodagyermekéig, Alma Deutscherig zeneszerzők sora mesélte újra:

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://mimi.blog.hu/api/trackback/id/tr6412581817

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása