Egy-egy nagy énekesi pálya akár egészen szokatlan (munka)helyről is megindulhat. A huszadik század egyik legnagyszerűbb tenorját, Nicolai Geddát például egy bankban fedezték fel, ahol ügyintézőként dolgozott. Onnan aztán Gedda rövid úton meghódította a világ operaházait, és olyan, roppant nehézségű szerepek megformálója vált belőle, mint A hugenották Raoulja, vagy épp az operairodalom híres pályamódosítója: a postakocsisból a párizsi Opera sztártenoristájává emelkedő Chapelou, Adolphe Adam vígoperájából, a Lonjumeau-i postakocsisból.
Akár Gedda történetéről, és még inkább az említett vígoperai alak szakmaváltásáról nekünk, magyaroknak természetesen Simándy József juthat az eszünkbe. Ő alig volt 15 éves, amikor a pesti taxis cégek egyike, a Szürketaxi tanonciskolájába került, és egészen 1940-ig autószerelőként dolgozott. Közben azért 1938-tól énekleckéket is vett, s előbb 1939 őszén a Városi Színházba (a mai Erkelbe), majd 1940 őszén az Operaházba is bejutott: ekkor még csak kardalosként, a kórusba, a tenor egy, illetve a tenor kettő szólamba. Az alábbi dokumentumfilm első képkockáin a nagy magyar dalnok újra autószerelőként tűnik fel:
A múlt század egyik legkiválóbb olasz baritonistája, az egyik utolsó igazi Verdi-bariton, Piero Cappuccilli az építészi tanulmányainak fordított hátat az operaéneklés kedvéért: évtizedekre hálás fordulatot kínálva sok nemzet operakritikusainak számára, akik pályafutása során mindig méltatták a bariton előadásmódjának példás architektúráját. Egyébként indokoltan, amint az az alábbi Verdi-áriából is kihallható:
Napjaink jeles angol tenoristája, Ian Bostridge is engedett az éneklés csábításának, de előtte Cambridge és Oxford híres kollégiumait látogatva tudományos fokozatot szerzett. Értekezését a kora újkori angol boszorkányságról írta, majd tanított is az oxfordi Corpus Christi College-ban. Teljes állású énekessé 30 esztendősen vált Bostridge, akinek sokirányú műveltsége igen jól kamatozik Schubert-előadóként is:
Ugyancsak az akadémiai tudományosság pályáján indult el operaéletünk egyik legaktívabb énekese, a basszus Cser Krisztián. Ő 2002-ben fizikusi diplomát szerzett, majd doktori tanulmányokat folytatott a Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetében. De azért ugyancsak Szegeden a magánének szakot, majd a Zeneakadémián az opera szakot is szorgalmasan látogatta, és így válhatott belőle mára az Opera sokoldalú és népszerű művésze:
