Járt már a Margitszigeten, az Erkel Színházban és legutóbb még New Yorkban is, most vasárnap pedig a Müpába is diadalmasan bevonul majd az Opera Sába királynője-előadása.
A szövege német, a témája közel-keleti, az ősbemutatóját pedig Bécsben tartották, a Sába királynőjét mégis okkal tarthatja magyar operának, vagy legalább magyar operának is a közönség. Hiszen a komponista, Goldmark Károly Keszthely szülötte volt, aki magyar nyelvtudás hiján is a holta napjáig a hazánk fiának tekintette magát. A világot alig pár év leforgása alatt meghódító, ám annál valamivel hosszabb ideig készülő opera befejezésére pedig 1869-ben 600 forintot utalt ki Goldmarknak a magyar vallás- és közoktatásügyi miniszter, akit éppenséggel báró Eötvös Józsefnek hívtak. S persze nem feledhető az sem, hogy a mű első teljes lemezfelvételét is Magyarországon, döntően magyar erőkkel rögzítették 1980-ban.
A Sába királynője tehát a miénk, és éppen így, ezzel a rokonszenvező érdeklődéssel fordult Goldmark operája felé a magyar közvélemény akkor is, amikor az majdnem napra pontosan egy esztendővel a bécsi ősbemutatót követően, 1876 tavaszán elérkezett Budapestre. Még nem az Operaházba, hiszen a magyar operaélet központja az idő tájt még a Nemzeti Színház volt, a mai Astoriánál. A magyar kritikusokat akkor - több-kevesebb okkal - a Tannhäuserre és az Aidára emlékeztette az opera cselekménye, a zenéjét pedig Wagnerrel és a korabeli német romantikusokkal vélték rokoníthatónak. A legnagyobb elismeréssel már akkor is a Szulamit szólamában rejlő lírai szépséget méltatták:
A tenorszólam legsikeresebb részlete, vagyis Asszád II. felvonásbeli áriája, a Magische Töne Enrico Carusótól Nicolai Geddáig egész sor tenorlegenda hangján megszólalt már a távoli és a közeli múltban. De hogy itthon sem volt teljességgel elhanyagolva ez a szép tenorszám, azt Szabó Miklós több mint félszázados felvételével igazolhatjuk:
A Sába királynője hosszú szünetet követően 2015-ben, Goldmark Károly halálának centenáriumi esztendejében tért vissza a budapesti repertoárra: Káel Csaba rendezésében, előbb a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, majd az Erkel Színházban, s a produkciót utóbb, tavaly ősszel New Yorkban is tetszéssel fogadta a közönség. Január 13-án az Opera együttese most a Müpába fogja elvinni a Sába királynője koncertszerű előadását: Kovács János vezényletével, és Gál Erikával, Bakonyi Anikóval, László Boldizsárral meg Kelemen Zoltánnal a főszerepekben. Mert akárcsak tavaly januárban, úgy az Opera idén is elfoglalja három estére a Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermet: a Sába királynője mellett ezúttal A bolygó hollandi (január 9.) és a Simon Boccanegra (január 10.) megszólaltatása várja majd a Müpába ellátogatókat.
