Az Opera következő szezonja, a nemrég meghirdetett 2019-20-as évada seregnyi különlegességet ígér. Például markánsan egyéni hangvételű műveket a 19., 20. és 21. század magyar operaterméséből.
Egy mesterhegedűs operája egy mesterhegedű elkészültéről: ez A cremonai hegedűs. A 19. század utolsó negyedének világhódító magyar hegedűvirtuóza, Hubay Jenő (1858-1937) művészi pályafutásának delelőjén, 1894-ben bocsájtotta a közönség elé második operáját, amellyel a korabeli kritika számára is végképp bebizonyította, hogy "nemcsak kiváló reprodukáló művész, [...] nemcsak virtuóz, de alkotó, teremtő elme is egyúttal". Méghozzá olyan, akinek "maholnap zeneszerzői babérjai elnyomják művész-pályájának összes, eddigi dicsőségét".
A hegedűiről és hegedűkészítőiről nevezetes Cremona városában játszódó kétfelvonásos operában természetesen emlékezetes kulcsszerep jut e hangszernek, amelynek Hubay gyönyörű és dramaturgiai jelentőséggel is fölruházott szólót ajándékozott:
Ám a múlt századfordulón egészen Amerikáig eljutó operában persze az énekeseknek is jócskán jut hálás szólamrészlet. A leghíresebb énekszám alighanem a női főszereplőjéé, Gianettáé, aki - hasonlóan a Bajazzók Neddájához - Madárdalt adhat elő:
A hegedűkészítő céh mesterének leánya, akárcsak Éva A nürnbergi mesterdalnokokban, annak a felesége lehet, aki diadalmaskodik a szakmai-művészi megmérettetésen. S éppúgy mint Wagner operájában, a fiatal szerelmesek boldogságát itt is egy nagylelkű, a lemondásra is kész mester teszi lehetővé.
Hubay operája jövő márciusban tér majd vissza a repertoárra: a fiatal Varga Bence rendezésében, s párban egy másik újrafelfedezendő magyar dalművel. Igaz, Dohnányi Ernő (1877-1960) egyfelvonásos vígoperáját, a Simona nénit jószerint akár német operának is vélhetnénk, hiszen 1912-es ősbemutatójára Drezdában került sor, s a mű hajdanán főleg német nyelvterületen örvendett számottevő népszerűségnek. A szerelmi csalódását követően férfigyűlölővé és egyszersmind zsarnok nagynénivé váló Simona néni Budapestre csupán 1933-ban jutott el, viszont utóbb itt készült a mű első és egyetlen lemezfelvétele, Kovács János vezényletével.
A Simona néni nyitánya rögtön szellemes vígoperát ígér:
És persze itt is garantált a boldog végkifejlet, melynek során nem is egy, hanem mindjárt két pár, egy ifjú meg egy idősebb szerelmespár kerül össze:
Amíg Hubay, illetve Dohnányi operája egyaránt Itáliában játszódik, addig a jövő évad egyik legizgalmasabbnak ígérkező, kortárs bemutatója a szovjet fővárosba, Moszkvába, illetve az ókori Jeruzsálembe repíti majd a nézőt. Gyöngyösi Levente (1975) ugyanis Mihail Bulgakov legendás regényét, A Mester és Margaritát zenésítette meg. „Életem eddigi főműve” - fogalmazott opera-musicaléről a zeneszerző, aki bizony zúzós rockzenét is belecsempészett ebbe az alkotásába, ott is különösen Woland szólamába. Az opera-musicalhez Várady Szabolcs írta a librettót, s a 2017-es koncertszerű miskolci ősbemutató után idén novemberben először színpadra kerülő Gyöngyösi-mű rendezője Szente Vajk, míg látványtervezője Kentaur lesz.
