A Così fan tutte, a Pikk dáma és a Faust egy-egy részlete mellett a Gyöngyhalászlok, a Tell Vilmos, A bűvős vadász ritkán hallható áriái is felcsendülnek Miksch Adrienn és Horváth István 2021. február 21-i áriaestjén. Az Opera Facebook-oldalán 20:00 órától látható koncert előtt a két kiváló énekes mesélt többek közt miskolci első találkozásukról, a műsor összeállításának szempontjairól és a közeljövőben rájuk váró további feladatokról is.

A ma esti koncertet megelőzően milyen produkcióban találkoztak a színpadon?

Miksch Adrienn: Pistivel anno Miskolcon, még Váradi Kati néni, az akkori zeneigazgató keze alatt dolgoztam először – együtt mutattuk be többek közt a Così fan tuttét is (2009-ben), amiből egy duettet most a koncerten is elénekeltünk. Ez nagyon kedves emlékeket idéz fel bennem, István nem csak kivételes hangú tenor, de nagyszerű kolléga is. Szerencsés vagyok, hiszen eddigi életemben több kiváló mester mellett, rengeteget tanulhattam Kati nénitől és az Ő tanárától, Oberfrank Géza Tanár Úrtól, akik abszolút etalonként folyamatos visszatekintéssel is képesek voltak a jövőre felkészítve tanítani.

Horváth István: Nagyon komoly, aprólékos próbafolyamat előzte meg a miskolci Così bemutatóját, a Regensburgi Színház akkori igazgatója, Ernö Weil rendezte a darabot. Nagyon-nagyon szép, modern rendezésben tudtuk játszani a miskolci közönségnek, ráadásul eredeti nyelven. Adrival az előadás óta is nagyon jó szakmai kapcsolatot ápolunk, bár hozzá kell tennem, hogy ritkán tudunk csak együtt énekelni, mivel ő drámaibb én pedig líraibb hang vagyok, de mindig nagy öröm, ha együtt énekelhetünk.

A műsor további részeit hogyan válogatták?

Miksch Adrienn: Az áriaválogatásom a közös munka, a harmonikus együttműködés eredménye. Választásainkkal mindketten megtámogattuk egy kicsit a másikét. Én eredetileg mivel nagyon szeretem a kortárs zenét, abból válogattam volna, de szerzőjogi okokból erre nem volt lehetőség, így „maradtak” a klasszikus áriák. Weber Bűvös vadászának Agatha szerepét többször énekeltem már (pl. ifjúsági előadáson a Müpában illetve koncerteken), nagyáriáját különösen szeretem és a szívemhez közel áll. Nem túl sűrűn hallható, nagy lélegzetű, mélyérzésű ária. Csajkovszkij Pikk dámája megintcsak az egyik kedvencem. Nagyon szeretem a szláv darabokat, lelkiségükben mély közösséget érzek a magaméval.
A Gyöngyhalászok történetéhez életemben egy brassói énekverseny fűződik, ahol minden szerepre külön meghallgatást rendeztek. Itt bár a hosszas válogató során elnyertem Leila szerepét, de azután egy hirtelen jött beugrás miatt el kellett hagynom a produkciót és így nem volt alkalmam színpadon elénekelni a szerepet. Azóta is keresem rá az alkalmat, hogy egyszer bepótoljam ezt a mulasztást.

Horváth István: Az igazság az, hogy mindketten énekeltünk volna már a MaszkaBálban, de mindkettőnk esetében egy betegség közbeszólt. Igyekeztem olyan műveket válogatni, amiket színpadon még nem énekeltem. Flotow Mártájából Lyonel áriáját például azért vettem elő az egyetem után 20 évvel, hogy lássam, mennyit fejlődött azóta. Gounod Faustja olyasmi, amit a pályám végefelé, ha eléggé sűrűsödik a hangom, még el tudnék énekelni, a Tell Vilmosból Arnold áriáját pedig azért választottam, mert itthon ritkán hallható: ez a lírai vagy inkább a spinto tenor hangfajok vége, nyolc darab c' van benne és elképesztő nehéz ária. Erre is kíváncsi voltam, hogy megy, és remélem, egyszer lesz még módom előadni.

Milyen produkciókban találkozhat még Önökkel a közönség a közeljövőben?

Horváth István: A legközelebbi előadás, amiben közreműködöm, a március 15-i Bánk bán-keresztmetszet, amiben Ottót fogom énekelni. A különlegessége ennek az előadásnak, hogy ez lesz Kertesi Ingrid művésznő tagságának 35 éves jubileumi ünnepe. Nagyon boldog vagyok, hogy részt vehetek ebben az előadásban, ami úgy gondolom, fantasztikus szereposztásban lesz látható. A Rádió Zenekarral lesz egy Liszt Koronázási misém áprilisban, ha minden igaz, májusban pedig, ha a járvány is engedi, a Kálmán Imre-féle Jozefin császárné koncertszerű változatában, esetleg Az ezred lánya előadásában léphetek fel.

Miksch Adrienn: Sajnos most semmi sem biztos, legfontosabb a jó egészség! Ha a pandémia is megengedni a szűken vett következő hónapokban egy Kékszakállú-produkcióra készülök a Budafoki Dohnányi Zenekarral, illetve további koncertek is várhatók, amik ugyancsak a járványnak vannak kiszolgáltatva. Azt gondolom, hogy a helyzetem ebben az időszakban kivételesen jó volt, végig dolgoztam, és pont akkor pihentem, amikor szükségem is volt ilyen-olyan oknál fogva pihenésre, valamint szinte folyamatosan dolgozhattam, amikor csak lehetett – de ehhez persze a családom odaadó támogatása is ugyanúgy szükséges volt.